Punnany Massif — Nem az a nap letra e tradução
A página contém a letra e a tradução em português da música "Nem az a nap" de Punnany Massif.
Letra
Wolfie:
Ki tudja mennyi minden történhet meg egy percben
Figyeled-e amit látsz, a veled szembejövő szemekben?
Főutcai koldusok közt nem hallasz sok «kösz"-t
Akit nem vet fel a jó koszt, nem találsz rajta már csak koszt
Addig más nyakkendőben diétázik, napernyőben
Ha már egy test, egy lélek, segítsetek kérlek
De csak tartózkodó arcüregek, szemüvegek
Szemüregemnek passzív, a változáshoz már öregek
Továbbmegyek. Vajon van értelme, hogy tovább legyek?
Jelenemben él a jövőm, úgyhogy nem sietek
Mellettem nemesi léptek, ahány ember, annyi érdek
Hátra tekintek, nézem ott egy kislány nem-e sír
Elnyomja hangját a közöny zajos rutintára
A kötőszavak egyvelege, ami nem fért már rá a tintára
Titánok áriája, mint Háry János, kinek virítás a mániája
Egy pára harmóniája
Zavarja meg léptük, de nem volt kár értük
Hisz' bármi, amit eddig kaptunk, sosem kértük
Ne zavarja meg léptünk, de nem volt kár értük
Hiisz' bármi, amit eddig kaptunk, mi sosem kértük
Refrén:
Nem az, szevasz, nem az a nap
Nem megyek tovább, megállok, míg a világ halad
Semmi nem bánt, ez a perc most már az enyém
Csak száguldok az elmém kék tengerén
Hiszen most nincs más, mint éljem meg a jót
Kijár, hogy tiszteljem, mit a természet adott
Legyek bátor, hiszen kell ide még erő
Hogy kitartsak addig, míg a vége nem jő
Rendbenman:
Ahhoz, hogy megláss, hogy érezz, hogy tegyél, ez az út
Szabad vándorként élő turul, hófehér pegazus
Mi meg nem csuklik meg, mert úgy tesz, és bíz
Nem áltatja kezdet, jövő, jelenben hisz
Örök változó, ha a kor halad, de ha halad, én futok
Beérni próbálom, miközben rég letévedt pálya
Egy délibábot kergető ember kópiája lennék, ha tudok
Ez nekem nem dívik
Hisz' senki nem kéri, mégis lépnem kell
Senki nem kéri, aztán a végén mégis élnem kell
Megannyi másokkal a kényszer, a csoportok
Gyakornok, nem munkás, jogász, lehet gondnok
Annyi biztos, mindenki saját sorsának kovácsa
Előttem megy, szavaz, tesz tejet a kosárba
Élni ugyanazt a rutint, mitől később már nem simulékony
Alkalmazkodni ahhoz, mi nem megszokott így-úgy téboly
De hasonlóként éljük, miről hisszük, hogy saját
Ami néhol érdekes
Tele érvekkel, érdekkel
Megsebez, vértez ez az út
Ahol háború dúl
Csak tanul jót
Rosszat tanul
Refrén:
Nem az, szevasz, nem az a nap
Nem megyek tovább, megállok, míg a világ halad
Semmi nem bánt, ez a perc most már az enyém
Csak száguldok az elmém kék tengerén
Hiszen most nincs más, mint éljem meg a jót
Kijár, hogy tiszteljem, mit a természet adott
Legyek bátor, hiszen kell ide még erő
Hogy kitartsak addig, míg a vége nem jő
Tradução da letra
Wolfie.:
Quem sabe o que pode acontecer num minuto
Estás a ver o que vês nos olhos que estão a olhar para ti?
Não se ouve muito "obrigado"perto de mendigos na rua principal.
Se não mencionares a boa comida, não encontrarás nada a não ser terra.
Entretanto, ele está de dieta com uma gravata diferente e um guarda-sol.
Se for um corpo, uma alma, ajuda-me, por favor.
Mas só ficar em seios nasais, óculos.
Passivo à minha cavidade orbital, velho para a mudança
Vou seguir em frente. Faz sentido eu continuar?
O meu futuro está no presente, por isso não tenho pressa.
"Os nobres passos ao meu lado ... "" ... tantas pessoas quanto há interesses."
Olho para trás e vejo se uma menina está a chorar
Suprime a sua voz à barulhenta rotina da indiferença
Uma mistura de palavras conectivas que não cabiam na tinta.
A ária dos Titãs, como János Háry, que está obcecada em se exibir
A harmonia de um vapor
Perturbar os nossos passos, mas não havia danos neles.
Tudo o que já tivemos, nunca pedimos.
Não interfira com a nossa jogada, mas não houve danos para eles.
Tudo o que já recebemos, nunca pedimos
Coro:
Não, não é. não é esse dia.
Não vou mais longe, vou parar enquanto o mundo continua
Nada me incomoda. este momento é meu agora.
Estou a correr pelo mar azul da minha mente
Estou a viver a boa vida agora.
Mereço respeitar o que a natureza me deu.
Sê corajoso, precisamos de mais força
Para aguentar até ao fim
Certo.:
Para ver como te sentes, este é o caminho
Pégaso Branco Da Neve
Não temos soluços porque fingimos e confiamos
Sem começo, sem futuro, acreditar no presente
Sempre a mudar quando a idade passa, mas quando passa, eu fujo.
Estou a tentar recuperar o tempo perdido.
Seria uma cópia de um homem a perseguir uma miragem, se pudesse.
Não é a minha cena.
Ninguém está a perguntar, Mas tenho de agir.
Ninguém pergunta, e depois tenho de viver.
Com tantos outros a compulsão, os grupos
Estagiário, não trabalhador, advogado, pode ser contínuo.
Tudo o que sei é que cada um faz o seu próprio destino.
Ele vai à minha frente, vota, põe leite no cesto.
Viver a mesma rotina que mais tarde não mais simula
Adapte-se ao que não é habitual, tão E tão insano.
Mas vivemos assim, o que acreditamos ser nosso
O que é interessante em alguns lugares
Cheio de argumentos, interesses
Dói-me, vértez desta maneira.
Onde há guerra
Ele está a aprender bem.
Ele está a aprender a coisa errada.
Coro:
Não, não é. não é esse dia.
Não vou mais longe, vou parar enquanto o mundo continua
Nada me incomoda. este momento é meu agora.
Estou a correr pelo mar azul da minha mente
Estou a viver a boa vida agora.
Mereço respeitar o que a natureza me deu.
Sê corajoso, precisamos de mais força
Para aguentar até ao fim